A Policy Solutions elemzése a magyar EP-képviselők októberi munkájáról

A magyar EP-képviselők közül októberben Surján László került leginkább a figyelem középpontjába. A fideszes képviselő az EP történetében első kelet-európai képviselőként kapott lehetőséget arra, hogy rapportőrként az Európai Unió költségvetéséről szóló parlamenti döntéshozatalt vezesse. Komoly politikai eredményt tud felmutatni Gál Kinga: elérte, hogy az EP novemberi plenáris ülésén napirendre kerüljön a szlovák nyelvtörvény vitája. Októberben teljes gőzt vett a szakmai munka a négyfős szocialista delegációban: Göncz Kinga parlamenti újoncként egyből két jelentéstevői megbízatást is kapott. A jobbikos Morvai Krisztinának októberben mindenről ugyanaz jutott eszébe. Rekordszámú 13 plenáris felszólalásában – a témától függetlenül - szinte minden alkalommal a 2006. októberi magyar eseményekkel szórakoztatta képviselőtársait. Bokros Lajos, az MDF képviselője brüsszeli munkája mellett a magyar Országgyűlésben is aktív volt: 12 pontból álló konkrét gazdaságpolitikai tervet vázolt fel a költségvetési vitában.

A magyar EP-képviselők politikai munkája

Komoly politikai eredményt ért el októberben Gál Kinga, a Fidesz kisebbségügyi szakpolitikusa. Gál a Néppárt támogatásának megszerzését követően elérte, hogy az EP novemberi plenáris ülésén napirendre kerüljön a szlovák nyelvtörvény vitája. Szintén a szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozott Schöpflin György, aki afeletti felháborodásának adott hangot, hogy Szlovákiában az állami dolgozók már megkapták az utasítást: csak szlovákul beszélhetnek hivatali munkájuk során. Schöpflin felszólalása zárásaként kemény mondattal minősítette Szlovákiát: „Éljen Abszurdisztán!”.

Győri Enikő a Lisszaboni Szerződést üdvözlő parlamenti felszólalásában leszögezte, hogy a Benes-dekrétumoknak nincs helye a jövő Európájában. Győrinek a Gazdasági és Monetáris Bizottság tagjaként arra is nyílt lehetősége, hogy részt vegyen Kovács László magyar biztos búcsúmeghallgatásán. Győri élt is a lehetőséggel és három kellemetlen kérdéssel segítette Kovácsot a számvetésben.

Az EP október eleji mini-plenárisán feszült vita folyt a médiakoncentráció ügyében egységes európai szabályozást szorgalmazók és a kezdeményezés elől kitérők között. A vitában – melynek hivatkozási alapját a Berlusconi olasz miniszterelnök által kiépített médiamonopólium adta – Áder János és Szájer József is felszólalt. Szájer az egyszerű véleménynyilvánításnál tovább ment: szóbeli módosító indítványában azt kérte, hogy az Európai Parlament ítélje el a Keller László szocialista politikus utasítására „elrabosított” magyar hírlapos újságíró, Pindroch Tamás esetét.

A fideszes Szájer nehezményezte továbbá, hogy az MSZP nem egyeztetett a Fidesszel az új magyar uniós biztos jelölése kapcsán. Az Inforádiónak adott nyilatkozata, miszerint „.(…) az lenne a legkevesebb, ha nem egy, a baloldal militánsabb szárnyát képviselőt küldenének a posztra” pedig már előrevetítette a Fidesz későbbi, Andor Lászlóval kapcsolatos hivatalos álláspontját.

Szintén politikai fronton mutatott jelentősebb aktivitást Deutsch Tamás. Az EP költségvetési ellenőrzési bizottsága által az uniós pénzek felhasználása hatékonyságának felmérését célzó, 2010-re tervezett magyarországi látogatást annak jeleként értékelte a magyar sajtó számára, hogy „nem jó Magyarország megítélése az Unió intézményeiben”. Nyilatkozata a szocialista Tabajdi Csaba és Herczog Edit szerint azt bizonyította, hogy Deutsch nincs tisztában a szakbizottságok működésével, azoknál ugyanis teljesen bevett gyakorlat, hogy rendszeresen ellátogatnak a különböző tagállamokba.

A fideszes képviselők közül többen hallatták a hangjukat a magyar-osztrák határ közvetlen közelében épülő szemétégető miatt. Áder János Bajnai Gordon miniszterelnök azon nyilatkozatát támadta, miszerint a szemétégető kérdése a két ország kapcsolatában nem tekinthető jelentős ügynek. Áder szerint Bajnai figyelmét elkerüli, hogy mekkora tiltakozás van a szemétégető körül. Hankiss Ágnes a témához kapcsolódóan jelezte, hogy az EP petíciós bizottsága levelet ír az osztrák kormánynak a szemétégető miatt.

Schmitt Pál az elmúlt hónapban elsősorban a nemzetközi sportdiplomáciában, illetve magyarországi EU-s témájú konferenciákon vállalt aktív szerepet, jelentősebb, hivatalosan dokumentált európai parlamenti munka októberben nem kötődik a nevéhez.

Úgy tűnik, a szocialista EP-delegáció idomult a Bajnai-kormány stílusához: erős szakpolitikai munkát végez kevés pártpolitikai adok-kapokkal és médiabeli körítéssel. Tabajdi Csaba, a szocialisták delegációvezetője ennek megfelelően két témában - a tejipari ágazattal és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban - volt aktív mind a Parlament plenáris ülésén, mind számos más fórumon is.

Herczog Edit – aki egy ideig biztos-jelöltként is szerepelt a magyar médiában – az Európai Innovációs Csúcson az európai szabadalmi rendszerről tartott előadást, a Parlamentben pedig felszólalt a fapados repülőgép-társaságok ellenőrzésének szigorítása érdekében. Gurmai Zita Herczoghoz hasonlóan ugyancsak a légi utasok jogát védte, valamint felhívta a parlamenti képviselők figyelmét arra is, hogy az új uniós külügyi főmegbízott – aki az EU-t fogja képviselni a nemzetközi porondon – ne férfi, hanem nő legyen. A képviselő asszony nőjogi aktivista munkájának részeként egyik vezetője volt egy párizsi, 15 ezer fős menetnek, mely a nemek közötti esélyegyenlőséget tűzte zászlajára.

Göncz Kinga a politikai színtéren – akárcsak annak idején külügyminiszterként - főleg a Nyugat-Balkán kérdésében volt tevékeny. A képviselő asszony így többek közt részt vett az EP nyugat-balkáni delegációjának és a montenegrói parlament illetékes bizottságának ülésén Podgoricában.

A jobbikos Morvai Krisztinának októberben is mindenről ugyanaz jutott eszébe. Bár valószínűleg parlamenti rekordot döntött 13 plenáris felszólalásával egy hónap alatt – ugyanakkor a képviselőnőnek mindegy volt, hogy Kuba, a Lisszaboni Szerződés, az olasz médiapluralizmus, vagy a transzatlanti bírósági együttműködés volt az ülés témája, ő szinte minden alkalommal a 2006. októberi magyar eseményekkel szórakoztatta képviselőtársait. Morvai beszédében egyúttal felkérte iráni barátait – az ellenzékieket és kormánypártiakat egyaránt -, hogy segítsenek a magyarok emberi jogainak a megvédésében.

Szegedi Csanád három felszólalásából kettőt a határon túli magyarok problémáinak és a Benes-dekrétumoknak szánt, míg párttársa, Balczó Zoltán kilenc különböző témában fejtette ki véleményét a plenáris ülésen. A három jobbikos képviselő közül jól láthatóan Balczó viszi a komolyabb szakmai ügyeket, míg Morvai Krisztina és Szegedi Csanád csinálja a „politikai show-t”.    

Bokros Lajos, az MDF képviselője a strasbourgi helyett a magyar Parlamentben szólalt fel, ahol egy 12 pontból álló konkrét gazdaságpolitikai tervet vázolt. A tervben szerepelt – az adóelkerülés csökkentése érdekében - a minimálbér megadóztatása, az egészségügyre szánt kiadások csökkentése és a családi pótlék megvonása az 5 millió forintnál nagyobb éves jövedelmű személyektől.

A magyar EP-képviselők szakmai munkája

A magyar EP-képviselők közül októberben Surján László került leginkább a figyelem középpontjába. A fideszes képviselő az EP történetében első kelet-európai képviselőként kapott lehetőséget arra, hogy az Európai Unió költségvetéséről szóló parlamenti döntéshozatalt vezesse. A Surján által előterjesztett jelentést az Európai Parlament első olvasatban már el is fogadta.

Az EP szintén elfogadta Glattfelder Béla költségvetési módosító indítványát is, amellyel az iskolatej programra fordítandó források nagyságát sikerült növelnie. A Fidesz agrárügyekkel foglalkozó szakpolitikusa a tejágazatnak szóló mentőcsomag üdvözlése mellett továbbra is keményen támadta az eddigi tejkvóta-emelési politikát és minden nyilatkozatában határozottan ellenezte a kvótarendszer 2015-re tervezett végleges eltörlését.

Surján mellett a fideszes képviselők közül Szájer József adott le jelentést az uniós döntéshozatal egyik komplex eljárásának finomításáról. Október fejleménye továbbá, hogy Deutsch Tamás lesz a regionális politika átláthatóságáról szóló jelentés rapportőre, ő adja majd le a finanszírozás tisztaságának javítására vonatkozó javaslatokat.

Egy újabb gázkrízistől való félelmének adott hangot Gyürk András, aki nemcsak parlamenti felszólalásban állt ki ismét a közös energiapolitika megteremtése mellett, de az ügy előmozdítása érdekében energiabiztonsági konferenciát is szervezett.

A hamarosan életbe lépő Lisszaboni Szerződés egyik következménye lesz az EU külügyi szolgálatának felállítása. Schöpflin György a témában születő uniós dokumentumokhoz számos módosító indítványt is tett: Szájer Józseffel közösen nyolc, Gál Kingával három ilyet jegyzett októberben.

Októberben Győri Enikő a kis- és középvállalkozások védelmében lépett fel erőteljesen - három kérdést intézett a Bizottsághoz ebben a témában. Győri, Kósa Ádámhoz és Őry Csabához hasonlóan, ezen felül a Göncz Kinga által felügyelt mikrofinanszírozási program jelentéséhez is módosító javaslatot adott be. 

A Fidesz két esélyegyenlőségi ügyekkel foglalkozó képviselője is aktív volt az EP-ben. Kósa Ádám a plenáris ülésen Barroso elnöknél kifogásolta a fogyatékossággal élők bértámogatásának csökkentését. Kósa a speciális olimpiákon jó eredményt elért sportolók premizálása terén tapasztalható diszkrimináció ellen is fellépett – utóbbi esetben nem az EP-ben, hanem a magyar sajtóban.

Járóka Lívia, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke a költségvetés parlamenti vitájában a romák társadalmi befogadását segítő programok folytatását emelte ki, és a Lisszaboni Szerződésről kiírt írországi referendum pozitív eredménye után is az Alapjogi Charta kisebbségi jogokkal foglalkozó részét üdvözölte elsősorban.

Októberben teljes gőzt vett a szakmai munka a szocialista delegációban. Göncz Kinga parlamenti újoncként egyből két jelentéstevői megbízatást is kapott, melyek közül a jelentősebb egy új uniós foglalkoztatási és társadalmi integrációs célú mikrofinanszírozási eszközről szól. Göncz emellett több más joganyag „opponense”, és szakbizottságában számos módosító indítvány szerzője.

Herczog Editnek rekordszámú szakpolitikai munkája folyik párhuzamosan: hat jelentés „opponense” (úgy nevezett árnyék-jelentéstevője), két jelentésnek és egy véleménynek pedig a gazdája. Párttársnője, Gurmai Zitának még az előző ciklusban elkezdett több munkája „ért révbe” októberben, így írásbeli nyilatkozata került elfogadásra a „Sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává való nyilvánításáról”, a „Zöld, hidrogénalapú gazdaság létrehozásáról” és a „Gyermekkereskedelemről”.

Tabajdi Csaba az EU mezőgazdasági termékeinek minőségi szabályozásával kapcsolatban állított össze árnyék-jelentést, illetve írásban hívta fel az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a 30 európai országot tömörítő Európai Gazdasági Térségnek a gazdasági és szociális különbségek csökkentésére szánt pénzét ne olyan fejlett országok, mint Spanyolország, hanem a valóban rászorulók, mint Magyarország vagy Lengyelország kapják. 

Bokros Lajos - annak ellenére, hogy nem a nagy parlamenti frakciók egyikében, hanem az angol konzervatívokkal együtt az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjában foglal helyet - két jelentésnek  (az Európai Biztosítás- és Nyugdíj-felügyeleti Hatóságról és A közkiadások fenntarthatóságáról szólónak) lesz az árnyék-rapportőrje.

Az elemzést pdf-ben innen letöltheti.